Befejező részéhez érkezett kedvenc hetilapom kedvenc cikksorozata, melynek címe a "Magyar alkat" volt. A cikksorozat szerzője történetesen egy politikus, akinek azonban ebben a viszonyrendszerben ez a létállapota teljességgel közömbös, ezért itt mint politikai gondolkodóra hivatkozok rá.

Adott tehát egy 12 részes írásfolyam, melynek szerzője arra tesz kísérletet, hogy elemezze és meghatározza a magyarság alkatbéli (szellemi) jellemzőit, és küldetését, valamint feltárja a magyar történelem tragikus testvérháborúinak okait és megoldást kínáljon a harcoló felek összebékítésére. Ezen írásnak ezúttal nem célja a teljes tanulmány-sorozat elemzése, így most csupán arra vállalkozhatok, hogy a befejező részben kicsúcsosodó végső következtetést tovább lendítsem egy kevésbé szellemi síkra: a konkrétumok és a politikai cselekvés mezejére.

Az én írásom kiindulópontja az a pont ahol a nevezett politikai gondolkodó zárja eszmefuttatását, vagyis hogy a Szent Korona isteni kisugárzása alatt nekünk magyaroknak az a sorsunk és küldetésünk, hogy összebékítsük egymással a Keletet és Nyugatot, a kereszténységet és az ősi vallást. (Remélem nem orrol meg rám a cikksorozat szerzője, hogy ennyire leegyszerűsítve próbálom meg egy mondatba foglalni mindazt, amit ő fél éven keresztül féltő gonddal csiszolgatott közel tőkéletes ékkővé.)

Folytatva tehát a kölcsönvett gondolatmenetet, meg kell állapítsam, a magyarság jelenlegi hanyatló létállapotában nem képes már katonai vagy gazdasági erővel befolyásolni a “világ sorsának” alakulását, azonban spirituális küldetésénél fogva más módszerekkel mégiscsak alkalmas lehet arra, hogy kimozdítsa a világot a jelenlegi állapotából.
 
Ez a “más módszer” pedig nem lehet egyéb, mint a PÉLDAMUTATÁS. A tegnapelőtti anticionista tüntetés kapcsán vált számomra egyértelművé, hogy a világ figyel a magyarságra (még ha egyelőre negatív kontextusban is), csak meg kell találni a megfelelően artikulálható témát ahhoz, hogy ez a figyelem végül cselekvésre ösztönözzön más nemzeteket is.
 
Ez a PÉLDAMUTATÁS egyébként nem ismeretlen az európai kultúrkörből, hiszen a lovagi kultúra központi mozgatórugója éppen a példamutatás, a "több, mint élet" elve volt. A lovagi kultúra maga volt a tökéletes szintézis a harcos germán faj és a keresztény tradíció találkozásában. Ugyanilyen fokú szintézist érhetünk el akkor, amikor a harcos turáni magyart és a Szent István-i keresztény magyart tesszük egymás mellé, egymást kiegészítve és támogatva.
lovag_abraszolas.jpg
 
Ezek után világos, hogy a magyarság küldetése is a "több mint élet" elve kell legyen: olyan elvek és célok mellett kell élni egyéni és kollektív társadalmi életünket, hogy mások - jelen esetben más nemzetek - számára példát mutassunk. A magam részéről három egyetemes célt tudok jelenlegi tudásom szerint megjelölni, melyekért érdemes küzdenie a magyarságnak. De melyek is ezek a célok és mit jelentenek a gyakorlatban?
 
1.)
Politikai síkon: az Európai Unióból történő kilépés
 
Egyetemes dimenzió:
Ezzel az aktussal abban tudnánk példát mutatni más nemzetek számára, hogy ha egy nemzet felismeri azt, hogy más nemzetek – agyafúrt módon – manapság már nem a puszta katonai erőfölény alkalmazásával, hanem kétszínű gazdasági és politikai közösségek megalkotásával terjesztik ki hatalmukat más nemzetekre és ezáltal elsorvasztják annak gazdaságát, akkor ez nem egy örök érvényű és visszafordíthatatlan állapot, hanem igenis van lehetőség kiszabadulni ebből a kényszerből. Legyünk mi az elsők, akik megroppantjuk az EU gerincét. Aztán úgyis összedől az egész korhadt alkotmány...
 
Ez tehát nem más, mint a tiszta, hősi európaiság felvállalása a gazdasági érdekek mentén szerveződő, hamis Európa-eszményt kínáló Európai Unióval szemben.
CHRIST IN VATICAN.jpg
 
2.)
Politikai síkon: anti-cionizmus
 
Egyetemes dimenzió:
Az anti-cionizmus annak a szimbolikája, hogy egyetlen egy hamis kiválasztottság tudattal rendelkező nép sem engedheti meg magának, hogy a saját isteni büntetésére (holokauszt) hivatkozva másokat gondolati és vélemény-rabszolgaságban tartson.
 
Ezen túlmenően a cionista eszme felfogható a pénzhatalmi rendszerek szinonimájaként is, így ezt támadni ismétcsak például szolgálhat más népek számára, hogy a materiális világot vissza lehet és vissza kell szorítani oda, ahová való...
 
Harmadrészt arra is jó eszköz, hogy rámutasson, nincsenek “nem ér a nevem, káposzta a fejem” országok a nemzetközi jog szempontjából.
 
Úgy lehetne tehát ezt összegezni, hogy  világ nemzeteinek igazságra épülő megbékélése a gyarmatosító, kizsákmányoló és hazug cionizmussal szemben.
 
zionism.jpg

 
3.)
Politikai síkon:a királyság visszaállítása
 
Egyetemes dimenzió:
Mi sem egyértelműbb szimbolikus üzenet síkján, mintha egy nemzet, melynek királyai apostolok voltak, és melynek legfontosabb nemzeti ereklyéje egy szent vallási tárgy, egy évszázad tévelygés után visszatalál saját természetes államformájához, mely a monarchia, méghozzá nem is akármilyen, hanem szakrális királyság.
Ez példát mutat a többi nemzetnek, hogy utasítsák el a jelenlegi materialista szemléletű, demokrácia alapú antitradicionális társadalmi berendezkedéseiket és térjenek vissza a hagyományhoz és az isteni hatalomból eredeztetett királysághoz.
Nem másról van tehát szó, mint a tradicionális királyság felvállalása a liberális, demokratikus elhülyüléssel szemben. 

 

szentkorona.jpg

 

Hosszú távon (nem egy két évben belül, de még csak nem is tíz-húsz év távlatában, hanem évszázados léptékben) meggyőződésem, hogy a magyarságnak egyetlen útja a megmaradáshoz, ha felismeri ezen küldetéseit és azon politikai erőt juttatja hatalomra, mely birtokában van ennek az egyetemes de mégis sajátosan magyar tudásnak, mely politikai erő több mint egy politikai párt vagy ideológia. Olyan erő, melynek éltetője a Szent Korona sprirituális kisugárzása, ugyanakkor kellően egyetemes ahhoz, hogy küldetése ne csak a magyarság, hanem a világ valamennyi nemzete számára felismerhető és vállalható legyen. 

Lehet, hogy már jelen van köztünk ez az erő, de lehet, hogy még csak ezután születik meg. Egy azonban biztos: sem mi, sem unokáink nem láthatják azt, midőn a magyarság elsőként emelkedik ki a jelenlegi elkorcsosult, hagyományát és gyökereit vesztett nyugati világ folytogatóan dögszagú táborából és fénylő glóriával vezeti a népeket vissza a szellem és a hagyomány isteni forrásához. Mert kezdetben vala az Ige...

- férj -

(A jelen írás megszületésben elévülhetetlen érdemei voltak barátomnak, H. B.-nek, akitől jó néhány gondolatot kölcsönvettem.)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gondolatpar.blog.hu/api/trackback/id/tr575285332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása